Monoton Maraton, Félmaraton, Minimaraton teljesítménytúra
2014. november 02. Budai-hegyek - Petőcz Ferenc

Kicsit rendhagyó lesz a mostani beszámoló, hiszen több irányból közelítem majd meg a témát, de végül minden egybe fog érni.

Elsőnek kezdeném azzal, hogy ez a túra a Budapest Kupa része. Most joggal jöhet a kérdés azoktól, akik nem tudják, miről van szó, hogy mi is az a Budapest Kupa?
"A Budapest Kupa célja a teljesítménytúrázás népszerűsítése, fővárosunk és a Budai-hegység természeti szépségeinek megismertetése. A túrák egy része sok éves múltra tekint vissza, míg vannak köztük első rendezésűek is. Közös jellemzőjük, hogy a Budai-hegység és a főváros szebbnél szebb vidékeit mutatják be. A túrákon és a kupában való részvétel nyílt, azon egyesületi tagságtól függetlenül bárki részt vehet. A túramozgalmat először 2008-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 135. évfordulóján rendezték meg.
A teljesítés feltétele: Budapest és a Budai-hegység területét érintő megadott 71 teljesítménytúrából 10 túra - 14 éven aluli gyermekek számára 6 túra - valamelyik résztávjának igazolt teljesítése. Az értékelésnél gyermek az, aki 2000. január 1-én vagy az után született. A kupasorozatban résztvevő túrák időpontját és fő adatait az igazolófüzet tartalmazza. Igazolt teljesítésnek tekinthető, ha a túrázó benevez az adott túrára, azt teljesíti, és megkapja a túra rendezőjétől a "Budapest Kupa" igazolófüzetébe a túra bélyegzőjének lenyomatát. A legalább 10 (6) túra teljesítését követően az igazolófüzetet, vagy a füzet középső oldalainak másolatát - a személyes adatokat pontosan kitöltve - el kell juttatni a TTT részére."

Az első túra minden évben a BÚÉK20, amely egy nagyon hangulatos túra. A Kupában szereplő többi esemény viszont változó, de mindenki találhat magának kedvére valót egész évben nappali és éjszakait is, lehet futva is megtenni a távot vagy felváltva.

Monton Maraton, Félmaraton, Minimaraton

A minimaraton 3,3 km, szintkülönbség 155 méter (1 kör)
A félmaraton 23,1 km szintkülönbség 1085 méter (7 kör)
A maraton 46.2 km a szintkülönbség 2170 méter (14 kör)

A név és a pálya adja, hogy mitől monoton. Hiszen egyszer,7-szer, 14-szer, vagy éppen egyszer és néhány új kört hozzá választva, tehát tetszőleges számú kört megtéve kell teljesíteni a kiírt távot, amely szintidőt nem írt elő, csak annyit, hogy mindenkinek be kell érnie 17.00-ig a célba. A szervező a Teljesítmény Túrázók Társasága és szerintük a pálya egy "lerágott csont", hiszen a legtöbb túra valamilyen formában érinti a Szépjuhászné-Kis-hárs-hegy-Bátori barlang-Nagy-hárs-hegy-Szépjuhászné útvonalat.

Fóris Norbert

Látássérült, vak fiatalember. Élete a sport, amelyet 14 éve aktívan csinál is. Rengeteg érmet szerzett jégkorcsolyában, judóban, úszásban, sakkban. A különböző sportágakban többszörös magyar bajnok, volt Európa-bajnok, világbajnok és helyezett. Jelenleg fut, triatlonozik, teljesítménytúrázik és sokat küzd azért, hogy egy olimpiai arany is a nyakába kerüljön valamelyik paralimpián. Mi nagyon fogunk szurkolni, hogy mindez sikerülhessen neki. Ha valaki azt hiszi, hogy ennyivel vége a sornak az téved, a több mint 100 megszerzett éremmel büszkélkedő fiatalember itt nem állt meg. Nagy távot tett meg tandem kerékpárral is. Tanul, sportmenedzsernek készül. Verset ír. Tevékenyen közreműködik a Suhanj és a Nem adom fel alapítványok munkájában. Tesz azért, hogy ne legyen diszkrimináció, hogy az alaptalan tabuk és előítéletek eltűnjenek a társadalomból. Mindez, ami rövid kivonat e fiú életéből elgondolkoztat. Életereje, kitartása szíve csodálatra méltó, sokunkból hiányzik mindez. Látássérülése ellenére tele van humorral, életkedvvel, sok-sok bölcsességgel, olyan ember Ő, akire figyelni kell. Köszönöm, hogy megismerhettem és segíthettem és teszem is majd, amikor erre szükség és lehetőség van.

2013. decemberében volt Budapesten az első MikuLÁSS futás a Látássérültek Szabadidősport Egyesületének szervezésében. Méltatlan módon akart sok pénzt kérni a főváros vezetése ennek a jótékony programnak a helyszínbiztosítására, amely arra akarta felhívni a figyelmet, hogy milyen helyzetben vannak a látássérült honfitársaink és a vakvezető kutyák képzése mennyire nem megoldott itthon. Szerencsére akadt sajnos néhány nem magyar szponzor, aki mellé állt az ügynek és kifizette a Margitszigeten a pálya bérletet az önkormányzatnak. Nehéz szembesülni azzal - még foci szurkolóként is - hogy olyan fontos feladatra, mint vakvezető kutya csak odahint néhány forintot a kormány, míg rosszul teljesítő magyar focista az Nb 1-ben havonta megkeresi egy vakvezető kutya kiképzésének az árát. Ez mellett több százmilliárd megy el stadionra, remélve, hogy hogy a deficitet csökkenti néhány EB meccs megrendezése ( példa: 160 milliárdos rendezés, remélt 30 milliárd bevétel, nekem ez nem siker, hanem 130 milliárd kemény bukta). Hiszen se foci, se néző. A futók, akik pedig nagy eredményeket is hoznak (pl.: Dr. Lubics Szilva) szponzorért rohangálnak, vagy saját zsebből gyűjtik össze a versenyre valót. Mindenesetre értékrendben nincsenek helyén a dolgok és mindig kötelességemnek éreztem segíteni a rászorulóknak.

Ez idő tájt döntöttem úgy, hogy egyszer egy látássérült futóval fogok együtt futni. Viszont a döntésem ellenére mégsem voltam felkészült, mert féltem valamitől, féltem a felelősségtől. Az idei tavasz végén Kimmel Péter a Magyar Vándorok Túraegyesület vezetője az egyik közösségi oldalon keresett Norbi mellé kísérőt. Jeleztem, hogy egyszer mi is szívesen mennénk és segítenénk, innen az ismeretség, de a zsúfolt programok, nyaralás, sérülés, futások és a részünkről elmaradt túrák miatt eddig nem volt lehetőség. A múlt héten Norbi megint kísérőt keresett, hiszen Ő is szeretné megszerezni a Budapest Kupát, nekünk is eddig csak 8 állomás volt meg, így szóltunk, hogy számíthat ránk.

Vasárnap tehát a megbeszélt helyen és időben ott voltunk, Norbi, Luna a kutya és mi. A nevezést követően gyorsan nekiestünk a pályának. Az eleje lassan emelkedett, az első ellenőrző pontot könnyen el lehetett érni. Utána pedig egy nagyobb, keményebb emelkedő vitt a Bátori-barlanghoz, amely ennek a túrának a legkritikusabb pontja, hiszen könnyen le lehet esni, elcsúszni. Ezután viszont már csak lefele kellett menni a második ellenőrző pontról egy meredek köves, sziklás lejtőn a rajt/cél helyhez. Ez egy kör. Ha valaki el akart tévedni nem ide kellett jönnie, mert minden jól jól táblázva és szalagozva volt a pálya, az itiner is érthető volt. Kezdetben megilletődöttek voltunk, amely szerencsére mindenki részéről elmúlt, hiszen alaptalan félelmeink voltak. Norbiban egy nagyszerű, jó humorú fiatalembert ismertünk meg. Minden körben pihentünk egy picit, fogyasztottunk a szervezők által bőven kínált teából. Szükség is volt rá, mert kellően csípős volt az időjárás, hiába volt izzasztó a táv. Persze a szabadnapos Lunának is kellett a frissítés, nagyon élvezte, hogy póráz nélkül játszhat, nincs szolgálatban. Ha tehette volna, az összes botot, ágat haza vitte volna. Jó társaságban ez a túra nem monoton. A táj is ezernyi arcát mutatta, az elején a ködtől nem lehetett látni semmit, majd kisütött a hegy tetején a nap, aztán beborult, majd mindenhol minden látható volt, később megint köd, így a növényekből is mindig mást érzékeltünk. A túra során nagyon sok emberrel találkoztunk, köztük néhány régi-régi futóhölggyel, akik szívükkel melegséget és mosolyt csaltak mindenki arcára. Végül a terephez viszonyítva a pihenőket is beleszámítva egy nagyon jó időt sikerült menni. Luna teljesen elfáradt, mi pedig diadalittasan érkeztünk a célba. A táv miatt hosszú nap volt, szép és megérte. Norbival megállapodtunk, hogy lesz folytatás.

Nektek pedig futó- és túratársak ajánlom figyelmetekbe a jó hangulatú MikuLÁSS futást idén 2014. december 07-én a Margitszigeten. Részleteket a http://www.mikulass.lassegyesulet.hu/ oldalon találtok.

A beszámolót pedig Norbi versével zárom, hogy meg tudja mindenki, milyen ember Ő:

Fóris Norbert - A szívről

Testünk csak kis részét képezi,
Mégis az életet ő jelenti.
Nem más ő, mint egy büszke vívó,
Boldoggá teszi, akár egy szép szó.

Érzelemmel-teli és csodás,
Minden pillanata egy dobbanás.
Könnyen meg lehet ám bántani,
Nem érdemes bárkire bízni.

Tud szeretni végtelenül,
tud küzdeni töretlenül.
Tud adni sok gyönyörűséget,
Eltud szenvedni sok keserűséget.

Ha üres, hiányérzete van,
Boldog ám, ha szeretve van.
Helytáll sokszor, és kitart,
Bírja a sok vihart.

Szereti, ha foglalkoznak vele,
Ha valaki szeretettel él benne.
Aki kedves, neki tárva-nyitva,
Vágyik a jóra, várja azt bízva!