Regisztráció és bejelentkezés
Bejelentkezés
Avatar
Még nem regisztrált?

Legyen tagja közösségünknek!
Az alábbi linken választhat a csatlakozási lehetőségek közül.

Elfelejtett jelszó - Elfelejtett felhasználónév

Emlékezzen rám

Figyelem! A weboldal Cooki-kat (sütiket) használ a maximális böngészési élmény érdekében!

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. További információ

Elfogadom

Az EU-beli felhasználók hozzájárulására vonatkozó irányelvek

32. Wizz Air Budapest Félmaraton 2017. szeptember 10.

Kedves Oldal Látogatók!

Engedjétek meg, hogy kicsit személyesebben kezdjem a mostani beszámolót. Az idei évben sok-sok nehéz pillanaton vagyok túl. Lakás tűz, betegségek a családban és sajnos történt visszavonhatatlan tragédia is, költözés előkészítés és most munkahelyváltás is folyamatban van. Ez miatti ügyes bajos teendők miatt a futás sajnos erősen elkerült vagy mondhatom azt is, hogy a futás nem élvezte azt a prioritást az életemben, amelyet korábban megszoktam. A versenyekre, amelyekre beneveztem, ott voltam, de a fentiekkel együtt lineárisan romló teljesítményt hoztam. Aztán nem volt lehetőségem nevezni sem, pár kilót magamra is szedtem. Így a nyár végén a kezdő futó edzéstervvel újra kezdtem. Egyelőre több,mint kevesebb sikerrel és remélem így is marad. Első megmérettetésnek ott volt a 3. LÁSS Budapest futás, amely a kevésbé sikeres napok közé tartozik, mert a nagy meleg nekem a strandon barát, a futópályán közellenség. Bár lehet csak szoknom kellene a dolgokat. A Wizz Air félmaratonon 2014-ben indultam elsőnek. Egy nagyszerű remek hangulatú félmaratonon estem célba szép emlékekkel gazdagodva. 2015-ben és 2016-ban mindkét alkalommal ugyanazon a helyen ugyanazon ok miatt feladni kényszerültem, pedig ezekben az esetben remek felkészülésen voltam túl. Megfogadtam, hogy idén be sem nevezek, erre ráerősítettek a fenti problémák. Aztán a BSI bedobta a csalit és én mint éhes kishal haraptam rá, mert nagyon szép érem látványterv volt és a mai magyar valósággal szemben a BSI a látványterveit a valóságban is megszokta valósítani, amely szimpatikus a számomra. De tudtam, hogy most nem készültem a kezdő terv elejével nem lehet félmaratont futni, így futótársammal Andrással váltóra neveztünk párban. Ő csúcs formában jelenleg 5.12-es kiliket fut én irigykedve nézem. Most annak is örülnék, ha újra 6 perces ezreket tudnék futni. Így értelem szerint Andrásé lett az első és egyben hosszabb etap. Amikor váltópontra igyekeztem, még számomra igazán kellemes futó idő volt, szerintem rendesen hidratáltam is. Aztán mire megjött a mezőny eleje már be volt fűtve. Legalábbis nekem igen. A versenyt megelőző szombaton teljesítménytúráztam a Budai-hegyekben, ez rossz döntés volt. Ólmozott lábakkal indultam neki a 9,4 km-nek, ami végül több látva a többiek időmérését is, rendesen el volt mérve a pálya kb 5-6 méterrel, bár ez nem lehet akadály. Sok ismerőssel szaladtam össze, de inkább Ők el mellettem. A Nyugati felüljárót megszenvedtem, ez volt az első, hogy nem futottam fel, hanem gyalog. Igen a felkészületlenségnek ilyen ára van, de ekkor már tudtam, hogy szintidőn belül vagyunk, nyomasztott az is, hogy másnak egyéniben meg lehetett volna és majd miattam nem lesz meg párban az érme. De meg lett. Minden frissítő a legjobbkor és megfelelő mennyiségben az út mellett állt, nagy javulást láttam, sajnos a futótársak voltak inkább a problémásak ezeken az állomásokon. A pálya ugyan a megszokott volt,igazából a Vivicitta pályája egy-két kis változtatással. A célba már örömmel és büszkén érkeztem. A megszokottól eltérő inkább tartalmas és kevésbé az unalmas egyhangú szórólapokra épült. A benne lévő izotóniás frissítő (sör) jól jött. Készült néhány öröm fotó. A póló is tetszet, amelyben futottunk, bár lehetne jobb anyagból ezért a pénzért ennyi váltást a futók megérdemelnek, nem kell nagy márka, nem erről van szó. Van olyan verseny, ahol nagyon jó a futópóló minősége és a nevezési díj csak 4000 Ft kicsi verseny, drágábban szerzik be, mint a nagyobb tételű rendelések és még ebéd is mindig fér bele.

Egyetlen dolog az, ami hiány, zavaró tényező, nem tudom melyik kategóriába fér bele. Ez nem a BSI hibája, tehát nem a rendezőé. A Budapesten a Városligetben kialakult új parkolási rend katasztrófa. Drága és igen sokat kell fizetni, főleg akkor, amikor valaki maratonra jön és azt fut. Van egy jó példám erre, Keszthelyen rendszeres a futók a verseny idejére a fizető övezetben parkoláshoz adott napra szóló egyedi ingyenes parkolójegyet kapnak. Ezt nem lehetne itt is így vagy csak az újabb adótételek számítanak? Közben jön még egy gondolat. Versenynapokon a BKV ellenőrei ellepnek mindent, alig lehet felférni a hétvégi ritka járatokra. Miért nem lehet ilyen rendezvényeknél annak idejére sűrített járatokat bevezetni? Ezek megválaszolatlan kérdések maradnak, sajnos.

A versenyértékelés 1-10 (1, gyenge, 10 a legjobb):

Parkolás: 1
Tömegközlekedés.4
Rendezés:10
Érem: 10
Póló:7
Befutócsomag: 8
Tésztaparti:0
Frissítés: 10
Útvonal: 10
Mellékhelyiség elérhetősége: 10
Ruhatár, rajtcsomagfelvétel: 10

Forrás: Petőcz Ferenc

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned